Fontos!
Mielőtt kétségbe esnél a lent írottak bonyolultságán, felhívjuk figyelmedet az ingyenes Szakember keresőnkre!
Sorrendben első az alapozás. Az aljazat lealapozása ésszerű és szükséges lépés annak érdekében, hogy a kiegyenlítő anyagok a lehető legjobban tapadhassanak az alattuk lévő réteghez. Megkülönböztetünk szívóképes és nem szívóképes aljzatokat, melyek más-más alapozóanyag használatát igénylik. Az alapozóra kerül a felületkiegyenlítő réteg. Számos esetben a tapadóhidat az aljzatkiegyenlítő réteggel együtt, “friss-a-frissre” eljárással hordják fel.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő aljzatkiegyenlítőt?
Amennyiben egyenetlen lett a beton, vagy az aljzat túl alacsonyan van, esetleg lejtést kell képezni, akkor aljzatkiegyenlítésre van szükség.
A megfelelő anyag kiválasztásához tudnunk kell a következőket:
Néhány fontos, az aljzatkiegyenlítéshez kapcsolódó alapszabály:
1. Dilatációs távtartó a falak illetve a függőleges szerkezetek csatlakozásánál.
2. Alapozás: minden esetben szükséges!
3. A keverővíz mennyisége csak és kizárólag a csomagoláson feltüntetett legyen.
4. Ha lehet, egy rétegben legyen a szükséges vastagság kiöntve. A több rétegben történő aljzatkiegyenlítés nem lehetetlen, sokan alkalmazzák, de a nem megfelelő előkészítés miatt sokkal magasabb a hibaszázaléka.
5. Ne feledje, az ideális felület eléréséhez használjon tüskés hengert még friss, kiöntött állapotában.
6. Felhasználás előtt kérjük, feltétlenül olvassa végig a termékek műszaki adatlapját.
LF 1 mélyalapozó
Felhasználásra kész, vizes diszperziós alapozó, nedvszívó aljzatok (pl.: beton, esztrich, mészcement vakolat) kent szigetelések, kiegyenlítés, ragasztás, stb. előtti elôkezelésére, alapozására. Kék kontrollszín.
Kiadósság:
1 kg kb. 7-10 m2-re elegendő alapfelülettől függően.
Terasz
Egy családi ház kivitelezése során a burkolási munkák közül sok szempontból a kültéri terasz burkolása a legkritikusabb, mert sokkal intenzívebben érik a különböző környezeti hatások, mint pl. a hőmérsékletváltozás és a nedvesség.
A különböző burkolóanyagoknak, mint minden más anyagnak a hőmérséklet változásával változik a mérete. Ha ez a hőmérsékletváltozás gyorsan játszódik le, akkor ez fokozottabb terhelést jelent a burkolatra nézve. Ezek az esetek általában a téli időszakban történnek, amikor a fagyás-olvadási ciklus naponta többször lejátszódhat, vagy egy nyári napsütötte terasz esetén, amikor egy zápor pár perc alatt akár 20-30°C-kal csökkentheti a burkolat hőmérsékletét (hősokk). Ezért nem minden esetben elegendő csak fagyálló ragasztót alkalmazni kültérben, mert a hőtágulásból származó mozgásokat ezek a ragasztók nem tudják megfelelően kompenzálni, és az aljzattól elválhat a burkolat. Ilyen esetekben célszerű fagyálló és flexibilis ragasztót használni
A flexibilis ragasztó a burkolat mozgását követni tudja, de ha a burkolólapok felmelegedve, pozitív méretváltozás után egymáshoz feszülnek, akkor szintén elválhatnak az aljzattól. Ezért nagyon fontos a burkolat dilatációja, azaz a mozgási hézagok megfelelő kialakítása. A kültéri padlóburkolatokat alaprajzi elrendezésüktől, méretüktől függően 10-15 m2-enként ajánlott dilatálni. Ez többféle módon történhet; vagy az erre a célra gyártott dilatációs profilokkal, vagy helyenként szélesebb fugát hagyva szilikonnal. A lábazati csatlakozást is érdemes szilikonnal tömíteni, a fugázást pedig flexibilis fugázóanyaggal végezni.
A kültéri burkolatok másik nagy „ellensége” a nedvesség, mely általában a ragasztóban lévő üregekbe beszivárogva megfagyás után mechanikai sérüléseket okoz, és ez által válik el a burkolat. A nedvesség a ragasztóréteghez két irányból juthat el: felülről (pl. csapadék), vagy alulról (pl. talajpára). A felülről érkező nedvesség általában a fugákon, vagy a burkolat sérülésein, hibáin keresztül juthat be a burkolólap alá. A fugákba alkalmazhatunk vízzáró fugaanyagot, de ettől gazdaságosabb megoldások is vannak. Például a ragasztórétegben lévő üregek, légrések mennyiségét a minimálisra csökkentjük, és így a nedvességnek nem hagyunk helyet. Ez két módon történhet. Az egyik megoldás, ha a ragasztóval az aljzatot is, és a burkolólap hátoldalát is megkenjük (kétoldalas ragasztás). A másik megoldás a folyékonyágyas ragasztók alkalmazása.
Ezek a ragasztók a speciális műgyanta adalékok miatt hígabb kozisztenciájúak, terülésre hajlamosak, ezáltal a burkolólap hátoldalának megkenése nélkül teljes felületű ragasztást eredményeznek. Az alulról érkező nedvesség tipikus esete, amikor a talajban lévő pára átdiffundál a szigeteletlen aljzaton, és a burkolólap hátoldalán kicsapódik. Ezt megakadályozni egy alternatív szigetelés beépítésével tudjuk. Erre a célra egy kétkomponensű flexibilis kenhető szigetelés a legalkalmasabb. A szigetelést a burkolás feltételeinek megfelelő aljzatra kell felhordani az előírások szerint, és a bitumenes szigetelésekkel ellentétben közvetlenül ragasztható rá a burkolat. A szigetelés repedésáthidaló képessége nagy (2 mm), de a csatlakozó szerkezeteknél az élekben várható intenzívebb mozgásokat nem képes áthidalni, ezért javasolt hajlaterősítő szalag beépítése is. A kétkomponensű flexibilis kenhető szigetelés alkalmazása megakadályozza a talajban lévő sók felszivárgását is.
Ezeket az információkat burkolás előtt érdemes átgondolni, burkolómesterrel megvitatni, mert a szakszerű anyagokkal történő kivitelezés a burkolatunk élettartamát nagymértékben növelheti.
Beleálljak?
Tételezzük fel hogy van egy olyan helyiséged, vagy inkább életszerűbb, mondjuk ha egy konyhai felület a pult mögött, aminek nagy levegővétel után nekiállsz te magad, mert a mester csak hosszú előjegyzés után érne csak rá.
Használj szintező csempekeresztet! Segítség az amatőröknek is. Ezek a műanyagból készült szintezők egy szintbe hozzák a csempe lapok felületeit ezáltal a két burkoló lap találkozása tökéletes lesz minden dimenzióban. Felhasználás után ezek újra felhasználhatóak!
Mi van akkor ha…
Ha mondjuk van egy olyan csempézett felületünk, ami teljesen stabil, kell e, muszáj e levernünk újracsempézéshez? Nos, nem kell feltétlenül. Egy speciális tapadóhíd alkalmazásával, egy ilyen, nem nedvszívónak nevezett felület ugyanúgy burkolható, mintha az például szűz mész-cement homok alapvakolat lenne.
Ezek a tapadóhidak lehetnek egy vagy két komponensűek, erős gyantát, és fonom kvarchomokot tartalmaznak. A csempézés előtt egy nappal, ezt a tapadó hidat felhordjuk egy teddy hengerrel, majd többnyire egy napos száradási idő után szilárd, és rendkívül érdes ragasztható, felületet adnak. Ezek alkalmazhatóak kül-beltérben egyaránt! Alkalmazhatóak másik csempére, zománcozott felületre, bármilyen préselt lapárura (OSB, Bútorlap, fafelület).