TIPPEK-ÖTLETEK
miért jó az utólagos hőszigetelés?
A hőszigetelés
Házunk legyen az régi vagy új, hosszú távra készül. Egy jól elkészített hőszigetelés pedig szintén hosszútávú gondolkodást igényel, hiszen megtérülése években mérhető majd. Viszont a jó közérzetet a nap minden a házunkban eltöltött pillanatában megtalál majd minket, amit lehet hogy nem is tudunk a kellő pillanatban értelmezni a pénztárcánk nyelvén. Alkalmazása tehát egyben jelent környezettudatos gondolkodást, energia megtakarítást és jó közérzetet egyaránt.
Az új házak építésénél már előírás a megfelelő hőszigetelő képesség. Ezt vagy a falazat vastagságával, speciális, pl. kőzetgyapotot tartalmazó téglákkal, vagy a szilárd falazatra ragasztott hőszigetelő lapokkal érhetjük el.
-Mivel kezdj?
-Tájékozódj! Amennyiben van szakembered, hallgasd meg a véleményét, készíts árkalkulációt, végy figyelembe mindent! Ami nem olyan jó: egy kellemetlen kb. két hét, egy húsosabb számla, vita a pároddal a színről…..de ami jó hogy kapsz egy egy megújult külsejű otthont, egy kellemesebb közérzetet otthon, irigyen biccentő szomszédokat és egy jóval alacsonyabb energiaszámlát!
-Mi van ha nincsen szakembered? Erre találtuk ki a szakember kereső szolgáltatásunkat! Ez egy ingyenesen igénybe vehető adatbázis, amely kipróbált szakambereket kínál. Nézz körül itt!
Amennyiben egyedül mész tovább, pár probléma és szempont bemutatásával segítünk neked a folytatásban! Itt az oldalon el is érhetsz minket , használhatod kalkulátorainkat és bármikor személyesen is elérhetőek vagyunk a számodra. Kérj árajánlatot!
Fehér vagy fekete?
TUTI TIPP!
Anyagválasztás, melyik a jobb?
A leggyakrabban előforduló kérdések az anyagválasztást illetően a vastagságra és az alapanyagra vonatkoznak. Általánosságban elmondató hogy a fekete színű grafitos lapok 20%-kal jobb hőszigetelő képességűek és körülbelül ugyanennyivel az áruk is magasabb mint a hagyományos Fehér színű (H-80 típusjelű) fehér hungarocell néven ismert típusoknak.Tehát egy 12cm es “Fehér” lap kb “annyit tud” mint egy 10 cm-es grafitos.
Sokan félnek attól hogy a polisztirol lapokkal “becsomagolják” a házukat, ezáltal a természetes páradiffúziót illetve a szellőzést akadályozzák. Ez a kérdés akkor fontos, ha az épület valamilyen oknál fogva nagyobb párakibocsájtással rendelkezik, mondjuk fellép valamilyen vizesedés, mondjuk a rossz alapszigetelés miatt. Ilyen esetben érdemes több szakember véleményét is kikérni, mert lehet hogy a szigetelés eredménye több fronton nem lesz pozitív előjelű.
A természetes párakiáramlást nem gátló polisztirol is létező fogalom már. Ilyen a Baumit gyár “Open” rendszere. Ez az anyag képes átengedni az épületből kiáramló nedvességet, ezáltal biztosítva a falak természetes szellőzését. Árakat az alábbi módon tudhat meg:
A kőzetgyapot szigetelés jobb hőszigetelő értékeket tud felmutatni mint a polisztirolból készült. A kiegészítőit tekintve a kőzetgyapot szigeteléseknek nagyobb az anyag igénye. Viszont szellőzése eleve alaptulajdonság, Nagy tömege és sűrűsége okán remek hangszigetelő is egyben. Mindent egybevetve ez a legköltségesebb, de tudásában a legtöbbet nyújtó szigetelés
Sommásan m2 árát tekintve dulája szokott lenni a hasonló vastagságó “fehér” polisztirolhoz képest.
ADFD
Mire jó a szárazépítészet?
Szárazépítészet
A gipszkarton válaszfalak alkalmazása a hagyományos válaszfal szerkezethez képest jelentős költségcsökkenést eredményezhet. A fal üreges szerkezete a legjobban alkalmas minden épületgépészeti és elektromos vezeték gazdaságos elhelyezésére, szerelvények vagy hő-, illetve hangszigetelés beépítésére.
Az azonnal sima, száraz falfelület tetszőlegesen festhető, tapétázható és csempézhető. A hang- és a hőszigetelés terén is megállják helyüket a gipszkarton falak, bármely összehasonlításban. Mindemellett a falsúly 25-50 kg/m².
Ami az egyik legfőbb előnye, hogy egy kis felkészüléssel, saját magad is meg tudsz birkózni pl. egy egyszerű válaszfal felépitésével!
A leggyakrabban alkalmazott építési mód az oszlopvázas építés fém tartószerkezetre. Az épületfizikai követelmény és a falmagasság függvényében általában 2 x 1 vagy 2 x 2 réteg gipszkarton burkolatot készítünk.
A falszerkezetek statikai és épületfizikai adottságai a vázszerkezet, a gipszkarton lapok és a fal üregében helyezett szigetelő paplan együttes hatásából adódnak. Így olyan szerkezeteket hozhatunk létre, amelyek nagymértékben alkalmazkodnak az épület adottságaihoz. Ha az épület felhasználási célja megváltozik, a válaszfalak kismértékű munkaráfordítással gyorsan elbonthatók.
A szerelőfalak segítségével megépített válaszfalak jelentős előnnyel bírnak a hagyományos közfalakkal szemben. Szokásos építési mód a fém profilokból épített, esetenként falécezéssel kiegészített állványzat készítése.
Válaszfalak – mindkét oldalon 1 réteg gipszkarton
Anyag | Egység | Anyagszükséglet |
Gipszkarton lap | m² | 2,0 |
Vízszintes UW profil | m | 0,8 |
Függőleges CW profil | m | 2,0 |
Akusztikus szalag – öntapadós | m | 1,3 |
3,5 × 25 mm-es gyorsépítő csavar | db | 26 |
Beütődübel | db | 1,8 |
Hézagoló anyag | kg | 0,6 |
Felületsimító glett | kg | 0,2 |
Bandázsszalag | m | 3,2 |
Ásványgyapot szigetelőanyag | m² | 1,0 |
Az álmennyezeteket fa vagy fém tartószerkezettel azért építjük, hogy a helyiség belmagasságát lecsökkentsük, vagy hogy a teherhordó födém alatt futó vezetékeket eltakarjuk.
Ezen felül az álmennyezetek szigetelő paplan kombinációval még további kedvező hatásokat biztosíthatnak:
- Fűtési költség megtakarítás javított hőszigetelési érték által.
- A meglévő nyers födém léghang szigetelésének javítása mintegy 8 dB-el.
- Hangteher-szint csökkentés és utólagos szabályozás perforált és sliccelt lapok beépítésével.
- A tűzgátlási értékek esetleges javítása.
TUTI TIPP!
Általános szabály, hogy egy egész táblával indított felület folytatásaként a mellé soroló második sort illik egy fél táblával kezdeni..:)
az Előtét falak
Mikor lehet előtétfalakat alkalmaznunk?
Amikor például el szeretnénk takarni a régi falfelületünket.Netán ha ez a falunk nedvesedik, akkor az előtétfal megépítése után mi lesz a fal mögött? A válasz: semmi, ugyanúgy fog vizesedni, esetleg penészedni is . Bár a gipszkarton képes átengedni a vízpárát, a fal természetes szellőzését visszafogja. Ezzel a dologgal tehát körültekintően szabad csak eljárni. Ebben az esetben ez ideiglenesen tud működni, úgy lehet csak számolni vele.
Amikor a hőszigetelésen szeretnénk javítani, de nem bonthatjuk le a már meglévő falunkat. Itt elsősorban a falba szánt szigetelés minősége és vastagsága fogja meghatározni az eredményünket!
Amikor a falunk hangszigetelése nem elégséges. Egy előtétfal jó hang és hőszigetelő képességű, megfelelő tömörségű szigetelő gyapot használatával. Itt elterjedt gyakorlat még hogy a gipszkarton rétegek számát duplázzák, ezáltal egy nagyobb tömegű, jobb hang és rezonancia elnyelő képességű falunk lehet!
A gipszkartonozás is egy szakma. Számtalan dologra kell figyelni kivitelezésnél. Egyrészt egy kitűnő alkalom a DIY híveinek, másrészt azért egy szakemberrel mindenképpen konzultálj! Amennyiben nincsen saját gipszkartonosod, kereshetsz a saját ingyenes Szakember kereső adatbázisunkban!
Tipikus hibák:
A vázszerkezet nem elég sűrű. A gipszkarton táblák mozgása miatt a sarkok kirepedhetnek. Ezt a hiányosságot utólag nem nagyon lehet újraépítés nélkül javítani. Átmeneti megoldás a folyamatos utólagos javítás a repedéseknél. Ilyen esetekben célszerű kimondottan gipszkarton banázsolásához gyártott ragasztót és erősebb bandázsszalagot használni. Ha megakadnál, keress minket, vagy szakembereinket!
A lapok toldásainál, nincsen vázszerkezet. A legtöbb esetben az alátámasztás nélkül mozgó táblák kirepedhetnek. Sajnos ennek javítása is elsősorban a fent említett anyagtípusokkal lehetséges bontás nélkül.
A tetőtereknél tipikus probléma még, a nem megfelelő rétegrend nyomán lecsapódó pára, ami megjelenik vizes foltokként az alsó sarkokban. Nem nagyon javítható külsőleg. Megoldásához javasoljuk a Szakember keresőnket!
A profilok:
Léteznek profilok fémből, és fából.
A fémmel kevesebb a probléma, mert nem vetemedik úgy mint a fa. A fém profilból léteznek különböző vastagságúak. A vékonyabbak 0,5 mm es vastagságúak, a vastagabbak 0,6 mm es-ek! Látszólag ez nem tűnik soknak, de a merevséget tekintve a vastagabb, sokkal használhatóbb. A vékonyabbiknál előforduló tipikus hiba az hogy a csavar kiszakítja a saját menetét. Ilyenkor csak máshová fúrod a csavart, ezzel megoldottad a problémát.
Tetőterek bandázsolásához
Csempézzünk!
Burkolás, Fugázás
Fontos!
Mielőtt kétségbe esnél a lent írottak bonyolultságán, felhívjuk figyelmedet az ingyenes Szakember keresőnkre!
Sorrendben első az alapozás. Az aljazat lealapozása ésszerű és szükséges lépés annak érdekében, hogy a kiegyenlítő anyagok a lehető legjobban tapadhassanak az alattuk lévő réteghez. Megkülönböztetünk szívóképes és nem szívóképes aljzatokat, melyek más-más alapozóanyag használatát igénylik. Az alapozóra kerül a felületkiegyenlítő réteg. Számos esetben a tapadóhidat az aljzatkiegyenlítő réteggel együtt, “friss-a-frissre” eljárással hordják fel.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő aljzatkiegyenlítőt?
Amennyiben egyenetlen lett a beton, vagy az aljzat túl alacsonyan van, esetleg lejtést kell képezni, akkor aljzatkiegyenlítésre van szükség.
A megfelelő anyag kiválasztásához tudnunk kell a következőket:
- Milyen alapfelületre szeretnénk aljzatkiegyenlítőt használni? (beton, fa, meglévő burkolat, esztrich )
- Kültérben vagy beltérben van szükség a kiegyenlítésre?
- Milyen vastagságban kell kiegyenlíteni?
- Vízszintes vagy függőleges felületet kell kiegyenlíteni?
- Milyen burkolat kerül majd az aljzatkiegyenlítésre?
- Van-e padlófűtés?
- Milyen igénybevételnek lesz kitéve az aljzat?
Néhány fontos, az aljzatkiegyenlítéshez kapcsolódó alapszabály:
1. Dilatációs távtartó a falak illetve a függőleges szerkezetek csatlakozásánál.
2. Alapozás: minden esetben szükséges!
3. A keverővíz mennyisége csak és kizárólag a csomagoláson feltüntetett legyen.
4. Ha lehet, egy rétegben legyen a szükséges vastagság kiöntve. A több rétegben történő aljzatkiegyenlítés nem lehetetlen, sokan alkalmazzák, de a nem megfelelő előkészítés miatt sokkal magasabb a hibaszázaléka.
5. Ne feledje, az ideális felület eléréséhez használjon tüskés hengert még friss, kiöntött állapotában.
6. Felhasználás előtt kérjük, feltétlenül olvassa végig a termékek műszaki adatlapját.
LF 1 mélyalapozó
Felhasználásra kész, vizes diszperziós alapozó, nedvszívó aljzatok (pl.: beton, esztrich, mészcement vakolat) kent szigetelések, kiegyenlítés, ragasztás, stb. előtti elôkezelésére, alapozására. Kék kontrollszín.
Kiadósság:
1 kg kb. 7-10 m2-re elegendő alapfelülettől függően.
Terasz
Egy családi ház kivitelezése során a burkolási munkák közül sok szempontból a kültéri terasz burkolása a legkritikusabb, mert sokkal intenzívebben érik a különböző környezeti hatások, mint pl. a hőmérsékletváltozás és a nedvesség.
A különböző burkolóanyagoknak, mint minden más anyagnak a hőmérséklet változásával változik a mérete. Ha ez a hőmérsékletváltozás gyorsan játszódik le, akkor ez fokozottabb terhelést jelent a burkolatra nézve. Ezek az esetek általában a téli időszakban történnek, amikor a fagyás-olvadási ciklus naponta többször lejátszódhat, vagy egy nyári napsütötte terasz esetén, amikor egy zápor pár perc alatt akár 20-30°C-kal csökkentheti a burkolat hőmérsékletét (hősokk). Ezért nem minden esetben elegendő csak fagyálló ragasztót alkalmazni kültérben, mert a hőtágulásból származó mozgásokat ezek a ragasztók nem tudják megfelelően kompenzálni, és az aljzattól elválhat a burkolat. Ilyen esetekben célszerű fagyálló és flexibilis ragasztót használni
A flexibilis ragasztó a burkolat mozgását követni tudja, de ha a burkolólapok felmelegedve, pozitív méretváltozás után egymáshoz feszülnek, akkor szintén elválhatnak az aljzattól. Ezért nagyon fontos a burkolat dilatációja, azaz a mozgási hézagok megfelelő kialakítása. A kültéri padlóburkolatokat alaprajzi elrendezésüktől, méretüktől függően 10-15 m2-enként ajánlott dilatálni. Ez többféle módon történhet; vagy az erre a célra gyártott dilatációs profilokkal, vagy helyenként szélesebb fugát hagyva szilikonnal. A lábazati csatlakozást is érdemes szilikonnal tömíteni, a fugázást pedig flexibilis fugázóanyaggal végezni.
A kültéri burkolatok másik nagy „ellensége” a nedvesség, mely általában a ragasztóban lévő üregekbe beszivárogva megfagyás után mechanikai sérüléseket okoz, és ez által válik el a burkolat. A nedvesség a ragasztóréteghez két irányból juthat el: felülről (pl. csapadék), vagy alulról (pl. talajpára). A felülről érkező nedvesség általában a fugákon, vagy a burkolat sérülésein, hibáin keresztül juthat be a burkolólap alá. A fugákba alkalmazhatunk vízzáró fugaanyagot, de ettől gazdaságosabb megoldások is vannak. Például a ragasztórétegben lévő üregek, légrések mennyiségét a minimálisra csökkentjük, és így a nedvességnek nem hagyunk helyet. Ez két módon történhet. Az egyik megoldás, ha a ragasztóval az aljzatot is, és a burkolólap hátoldalát is megkenjük (kétoldalas ragasztás). A másik megoldás a folyékonyágyas ragasztók alkalmazása.
Ezek a ragasztók a speciális műgyanta adalékok miatt hígabb kozisztenciájúak, terülésre hajlamosak, ezáltal a burkolólap hátoldalának megkenése nélkül teljes felületű ragasztást eredményeznek. Az alulról érkező nedvesség tipikus esete, amikor a talajban lévő pára átdiffundál a szigeteletlen aljzaton, és a burkolólap hátoldalán kicsapódik. Ezt megakadályozni egy alternatív szigetelés beépítésével tudjuk. Erre a célra egy kétkomponensű flexibilis kenhető szigetelés a legalkalmasabb. A szigetelést a burkolás feltételeinek megfelelő aljzatra kell felhordani az előírások szerint, és a bitumenes szigetelésekkel ellentétben közvetlenül ragasztható rá a burkolat. A szigetelés repedésáthidaló képessége nagy (2 mm), de a csatlakozó szerkezeteknél az élekben várható intenzívebb mozgásokat nem képes áthidalni, ezért javasolt hajlaterősítő szalag beépítése is. A kétkomponensű flexibilis kenhető szigetelés alkalmazása megakadályozza a talajban lévő sók felszivárgását is.
Ezeket az információkat burkolás előtt érdemes átgondolni, burkolómesterrel megvitatni, mert a szakszerű anyagokkal történő kivitelezés a burkolatunk élettartamát nagymértékben növelheti.
TUTI TIPP!
Beleálljak?
Tételezzük fel hogy van egy olyan helyiséged, vagy inkább életszerűbb, mondjuk ha egy konyhai felület a pult mögött, aminek nagy levegővétel után nekiállsz te magad, mert a mester csak hosszú előjegyzés után érne csak rá.
Használj szintező csempekeresztet! Segítség az amatőröknek is. Ezek a műanyagból készült szintezők egy szintbe hozzák a csempe lapok felületeit ezáltal a két burkoló lap találkozása tökéletes lesz minden dimenzióban. Felhasználás után ezek újra felhasználhatóak!
Csempe csempére, vagy bármire?
Mi van akkor ha…
Ha mondjuk van egy olyan csempézett felületünk, ami teljesen stabil, kell e, muszáj e levernünk újracsempézéshez? Nos, nem kell feltétlenül. Egy speciális tapadóhíd alkalmazásával, egy ilyen, nem nedvszívónak nevezett felület ugyanúgy burkolható, mintha az például szűz mész-cement homok alapvakolat lenne.
Ezek a tapadóhidak lehetnek egy vagy két komponensűek, erős gyantát, és fonom kvarchomokot tartalmaznak. A csempézés előtt egy nappal, ezt a tapadó hidat felhordjuk egy teddy hengerrel, majd többnyire egy napos száradási idő után szilárd, és rendkívül érdes ragasztható, felületet adnak. Ezek alkalmazhatóak kül-beltérben egyaránt! Alkalmazhatóak másik csempére, zománcozott felületre, bármilyen préselt lapárura (OSB, Bútorlap, fafelület).
A MEGOLDÁS A……
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
festés , miért is?
Azért mert a házad a legfontosabb hely a világodban. Ahol töltődni tudsz, ahol a szeretteiddel töltheted az értékes idődet és amit minden nap látsz, ahonnan elindulsz és ahová megérkezel. Ezért kell tökéletesnek lennie! Szóval miért is állj bele egy festésbe?
Azért mert mondjuk a gyerekek összefogdosták a falat a kis koszos kezükkel, vagy mert a kutyusod beszökött a szobába, és megrázta magát miután sárfürdőzött az udvaron…, vagy mert új szakasz kezdődött az életedben, vagy mert egészen egyszerűen megúntad a régit.
Ebben mutatunk utat neked. Segítünk kiválasztani a megfelelő anyagot, igény szerint a megfelelő szakembert, vagy ha te vágsz bele a munkába hasznos tanácsokkal tudunk majd szolgálni, akár itt, az oldalon, vagy akár személyesen is.
Ha nem szeretnéd túlgondolni. Ki szeretnél festeni valamivel és a gyerekek már nagyok, a kutya okos, nem rohan már be…..akkor használj Tikkurila Super White-ot!
Egyszerűen, nagyszerűen fehér.
TUTI TIPP!
Snejdolás nélkül?
Valamikor, mikor a szobafestő önmaga gyártotta a falfestéket, és egyenes vonalakat éleket is vagy vonalzóval, vagy szabad kézzel húzott meg. Ragasztószalag, és áfonyás joghurt sem volt még kapható az abc-ben.
Egyenes élek festéséhez használj ragasztószalagokat!
Színes otthon…
Színek, színválasztás
Apropó, színek! A színek választásánál elmondhatjuk, hogy nagy előnyben vagyunk pl. az agyműtétet végző orvoshoz képest, mert a festésnél egy tévedés, egy újrafestéssel korrigálható. Most nem vesszük számításba az elégedetlenkedő feleségek és duzzogó férjeik néhány napos mini háborúit az ügyben..
Egy pár dologra érdemes azért figyelni: Mekkora a helyiség, honnan és mennyi fény jön be, és nem utolsósorban, milyen a bútorzat és mit szeretne a feleségünk…. A színkártyán szereplő színek egy kis kockában, papírra nyomtatva lényegesen semmitmondóbbak, mint a falon, nagyban. A nagy felület mindig felerősíti az adott szín hatását. Ez a leggyakoribb hibaforrás. Egy kis beleérző képességgel, és egy kis kiszerelésű próbafesték megvásárlásával, a nagyobb bakikat elkerülhetjük. Kivéve hogy ha nagyon biztosak vagyunk a dolgunkban.
A latex kötőanyagú festékek egy fejlettebb technológiával készülnek. Dörzsállóságuk jobb mint a diszperziós festékeké. A skandináv országokban a legelterjedtebbek, csak valamit általánosan nem szoktunk tudni. A latex festékeket műgyanta alapú glettekre tervezték, nem gipszesre. Ilyen esetekben szoktunk találkozni azzal a hibejelenséggel, hogy egy diszperziós festékre felhordott latex, egy sérülés nyomán egy “csikban” lehúzható.
Áruk magasabb mint a diszperziós festékeké, ellenben strapabíróbbak, jobban takaríthatóak. Kisarkítva a latex festékek apróbb részecskékből épülnek fel mint a diszperziósok. Ennek is a következménye hogy a felületük sokkal finomabb, és kicsit máshogy verik vissza a fényt, tehát még a matt latexek is fényesebbek a falon, nem 100%-ig matt hatásúak! Ez egyébként csak akkor szembetűnő ha a két festéktipus egymás mellett látható.
Egyre elterjedtebbek, főleg homlokzati festékekben, a szilikon bázisú anyagok. A páraáteresző képességük alapvetően jobb, mint a hagyományos fstékeké. A vízpárát még igen, a vizet nem engedik át.
A szilikát alapú festékek jellemzői, hogy utolérhetetlen hosszú élettartama a vízüveg kötési elvén alapul: egy vegyi kötés az alapfelülettel. Ez az erős kötés létre jön a töltőanyagok és pigmentek között, úgymint a festék és a bevonat hordozó között is. A szilikátbevonatok hosszú élettartama érvényes az összes szilikátgenerációra egyaránt. A gondosan kiválasztott alapanyagok a bázisa az egyedülálló minőségnek. A folyékony kálium-szilikát, mint kötőanyag, illetve a megfelelően kiválasztott természetes töltőanyagok, és nem utolsó sorban a szervetlen színezékek optimális kombinációja szavatolják a maximális időjárás-állóságot, és felülmúlhatatlan tartósságot.
(A közhiedelemmel ellentétben pl akril diszperziós homlokzatfestéket nem is szabadna kenni hőszigetelésre, mivel pont a külső felületen a legnagyobb a diletációs mozgások valószínűsége, ide latex, illetve szilikon bázisú festék való.)
Szerszámok
A szerszámok kiválasztása elsősorban “civileknek” szól. Csupán annyit érdemes megjegyezni, hogy Általánosan már a teddy henger az elterjedt, kefe csak ritka esetben használatos, talán csak sima meszelésnél maradt meg. A vödrös mészhez nem érdemes drága teddyt használni, mert teljesen tökéletesen nem tisztítható. A hagyományos diszperziós festékeknél a közepes szálhosszúságú , míg a homlokzatok festéséhez hosszabb szálhosszúságú hengereket szoktak használni. A latexekhez (Pl Dulux, Tikkurila Optiva 5, stb) inkább a rövid szőrű hengerek használatosak.
Mennyire hígítsuk meg a falfestéket? Ne annyira hogy még a másik szobára is elég legyen… A hígíthatóság függ a gyári konzisztencia beállítástól, ezért minden fajtánál más és más. Egy pár decitől a pár literig, minden beleférhet. Addíg amíg még a jól eldolgozható állag megmarad, és csak addig amig a szín nem módosul a hígítás következtében. A túlhigítás foltosodást, rossz takaróképességet eredményezhet!
Penész és salétrom
A penész kialakulásának elsődleges oka elsősorban a vízpára lecsapódása. Ez hőhidaknál szokott előfordulni. Ilyenkor a belső terekben keletkező vízpára a nem megfelelő hőszigetelés, illetve szellőztetés következtében, egy hidegebb falszakaszon lecsapódik, ezzel remek táptalajt kínálva a különböző penészgombáknak. Szigeteletlen vékony falak, födémek, rossz szellőzésű konyhák és az újfajta tökéletesebben záródó ablakok(!) nyomán keletkezhet.
A penész nemcsak csúnya a falon, hanem a belső tér levegőjének sem tesz túl jót, sajnos növeli a különböző légúti megbetegedések kockázatát. Általánosan elmondható, hogy amennyiben a penészedés, páralecsapódás oka nem szűnik meg (tehát a hőhíd) addig a legtöbb kezelés csupán ideiglenes megoldást tud biztosítani.
Amennyiben mégsem tudjuk a hőhídat megszüntetni, úgy először a penész el kell távolítanunk a falról. Le kell kaparni, majd valamelyik penészölő adalékszerrel le kell kezelni. A javítást valamilyen porózus, jól szellőző glettel kell végezni(pl. Klíma glet) . A festést végezzük penészgátló falfestékkel. Mint említettem mindez csupán meglassítja a penészgomba ujbóli kialakulását.
Ahhoz hogy megoldásra jussunk a salétrom sók eltávolításában, ismernünk kell annak a keletkezését. Sók, ásványi anyagok, minden téglában vannak, természetüknél fogva. Viszont ezek alap esetben benne is maradnak. Ha a tégla falazat légnedves állapotnak mondható, akkor a sók nem fognak megjelenni a felületen. A sók “kivirágzásához” nedvességre van szükség. A nedvesség többféle úton kerülht a falazatba. Helytelen, vagy meghibázodott szigetelés, gépészeti, vagy egyéb szakipari kivitelezési, illetve ezen szerkezetek meghibásodásai miatt.
Bárhogy is került a víz a falba, az első dolgunk a hiba okának a felderítése, amelyet lehet érzékszervi úton, de lehetőleg speciális eszközökkel végrehajtani, ezt követően pedig a hiba forrásának a megszüntetése.
Ahhoz hogy megoldásra jussunk a salétrom sók eltávolításában, ismernünk kell annak a keletkezését. Sók, ásványi anyagok, minden téglában vannak, természetüknél fogva. Viszont ezek alap esetben benne is maradnak. Ha a tégla falazat légnedves állapotnak mondható, akkor a sók nem fognak megjelenni a felületen. A sók “kivirágzásához” nedvességre van szükség. A nedvesség többféle úton kerülht a falazatba.
Itt ebben az esetben is elmondható hogy sókivirágzás eltávolító szerek vannak, használhatóak, de az eseteknek csak a kisebbik hányadában nyújthatnak végleges megoldást. A falak utólagos szigetelése nagyobb léptékű művelet, ezt bízzuk inkább szakemberekre.
A MEGOLDÁS A……
Vízszigetelések
Különböző “vízes” helyiségekben önmagában a fuga és a mázas burkolat nem nyújt elegendő védelmet az őt tartó fal számára. Ennek a problémának a kezelésére találták ki a folyékony, varratmentes szigetelő fóliákat, amelyeket ecsettel, glettvassal, megahatározott vastagságban, (2-3mm körül) hordanak fel. Alkalmazásuk különösen teraszokon hasznos, hiszen a vízszintes és függőleges felületek találkozásánál sokszor láthatatlan hajszálrepedésekben utat találó víz, egy hidegebb téli időszak nyomán, a lapok felfagyását okozhatja. Fokozottan érdemes figyelmet fordítani az előírt rétegvastagságra!
Egyszerűen, nagyszerűen fehér.
TUTI TIPP!
Vízzáró, feszültségmentesítő, rugalmas, repedésáthidaló, alkáliálló szigetelő- és elválasztólemez a hidegburkolati lapok és természetes kövek alatti biztos szigeteléshez. Különösen gyors további munkálatokat tesz lehetővé az egyenletes rétegvastagság mellett. Közvetlenül a kerámiaburkolatok alatti vízszigetelés készítéséhez kül- és beltérben, falon és padlón, zuhanyzókban, fürdőszobákban, lakossági vagy középületek erkélyein, teraszain, valamint üzemi konyhákban. Megfelel az ÖNORM B 3407 W1 – W6 szabványnak, valamint a DIN 18534 szerinti W0-I – W3-I (W3-I-nél vegyi terhelés nélkül, és csak mint különleges szerkezet) nedvességterhelési osztályoknak, a DIN 18531-5 (erkély, loggiák, stb) és a DIN1 8535 (úszómedence és tartályok), valamint az általános építésfelügyeleti bizonyítvány vizsgálati alapelveinek.
sarokerősítő szalag
A házak, épületek a külső terhelések, a gépi berendezések rezgései, az épület közelében elhaladó nagyméretű járművek által keltett rengések, a nem megfelelően stabil alapból fakadó egyenlőtlen süllyedés, vagy a szerkezeti elemek (aljzatbeton, burkolat) hőtágulása hatására folyamatos mozgásnak vannak kitéve.
Ezeket a nemkívánatos hatásokat sajnos nem tudjuk elkerülni. Sőt, nagyságuk meghaladja a normál szigetelések nyúlási képességét is, így ennek a következménye, hogy a sarkokban repedések keletkeznek.
A tömítő-, vízszigetelő sarokerősítő szalagok az előbb felsorolt kedvezőtlen külső hatások mozgásait képesek felvenni rendkívüli rugalmasságuknak köszönhetően.
A MEGOLDÁS A……
Tetőtéri szigetelés
Miért is?
Mert a födém és a tető az a része a háznak, ahol a felfelé áramló meleg levegő miatt jelentős hőveszteség érheti a házunkat. Amennyiben a padlástér lakott, úgy egészen más elvárásaink lehetnek mint ha csak egy “egyszerű” födémszigetelésre gondolunk.
Nem mindegy hogy járható felületet, vagy nem járhatót szeretnénk ..
A mai hőszigetelési előírások teljesítéséhez ilyen esetben is kb. 20 cm vastag szigetelés szükséges. A szigetelés fölé páraáteresztő tulajdonságú réteg kerül, hogy a födémen átjutott párát átbocsássa, ugyanakkor védelmet nyújtson a légmozgás okozta hőveszteség illetve a héjaláson bekerülő csapadék ellen. A szigetelés alá a födém kialakításától függően páratechnikai réteg szükséges, amely megakadályozza a födémen átjutott pára bekerülését a szigetelésbe, és esetleges lecsapódását. Különös figyelmet igényelnek a változatos kialakítású fafödémek, amelyek esetében a páratechnikai réteg feladata a légtömörség javítása, ezzel a hőveszteség további csökkentése. A réteg elhelyezéséről páratechnikai méretezés alapján lehet dönteni. Ez a kialakítás természetesen nem terhelhető, így a kéményekhez, tetőkibúvókhoz stb. „közlekedési útvonalak” kiépítése szükséges, pallók, építőlemezek elhelyezésével. A szigetelés a födém alá is kerülhet, lécváz közé, szerelt vagy függesztett álmennyezet fölé. Ilyen módon tárolótérként megőrizhető a padlás, emellett esztétikus, bontható stb. mennyezet alakítható ki. A páratechnikai réteg itt is lényeges, lécvázas szerelt mennyezet esetén könnyen elhelyezhető.
A födém járható felületű szigetelése készülhet hagyományos módon , ami legtöbbször régebbi építésű födémek esetében nyilvánvalóbb, akkor hagyományos szigetelőgyapotot használunk. Ez lehet üveg , vagy kőzetgyapot. Ebben az esetben a régi gerendázat közé kerülhet a szigetelőgyapot, amelyre vagy valamilyen deszkázat, vagy osb. vagy rétegelt lemez kerülhet zárásként. Ez adja majd a járható felületet.
Választhatunk kimondottan erre a célra kifejlesztett núttal kapcsolódó padlás szigetelő anyagot, mely lerakása után azonnal használatba vehető, mivel egyik felülete kemény, járható réteget hordoz.
A tetőszerkezet szigetelése:
- Egyrészt csak olyan vastagságú lehet, amilyen magasságúak a szarufák. Márpedig a szarufák ritkán magasabbak 10-15 cm-nél. Ez pedig sokszor nem biztosít elég helyet a szükséges szigetelésre a beépített tetőtérben.
- Másrészt pedig a fának a hőszigetelő képessége jóval gyengébb a tetőtér szigetelésére használatos szigetelőknél, ezért a szarufák hőhidat képeznek a magastetők szigetelésében.
- Ezért legtöbbször a szarufák alatti kiegészítő szigeteléssel egészítik ki a tetőtéri szigetelést. A szarufák közötti szigetelésen túl ez a kiegészítő szigetelés akár 10 cm vastagságú is lehet. Ennek két előnye is van amellett a hátránya mellett, hogy csökkenti a tetőtéri szoba belmagasságát.
- Egyrészt a szükséges mértékűvé képes kiegészíteni a szarufák közötti hiányos tetőtér szigetelést.
- Másrészt pedig a szarufák miatti hőhidat is csökkenti azáltal, hogy a szarufák alatti részre kiegészítő szigetelésként felrakott szigetelő a magastető teljes felületén egységesen képes szigetelni a tetőteret.
Az árat vesd össze a hőszigetelő képességgel!
Miért olcsóbb, ha ugyanúgy néz ki?
De, tényleg miért? Hiszen két helyről kapott árajánlat között jelentős a különbség. Győződj meg róla hogy ugyanarról a termékről kaptál árajánlatot! Számít ugyanis a testtömeg sűrűség, valamint a Lambda érték, tehát a hőszigetelő képesség! Egy 39 es lambdájú anyag gyengébb hőszigetelő , mint pl. egy 32-es!
Milyen problémára Mit használjak?
Tekercses, vagy táblás?
A kiszerelés elsősorban felhasználhatósági kérdés. Viszont egy bizonyos testtömeg sűrűség fölött, csak táblás kiszerelés létezik.
Jellemzően gipszkarton falakba inkább tekercses kiszerelést használnak. A födémre, szarufák közé vegyesen használnak tekercses és táblás szigetelőket. A homlokzati szigetelő gyapotok csak táblás kiszerelésben léteznek.
A MEGOLDÁS A……
Mit is jelent az a “OK!” és mire jó?
Az OK! szó jelentés a a Norcolor világában: “Otthon Kraftolj!”
Az “Otthon Kraftolj” – rövieden “OK!” – program minden tevékenységben támogat Téged, amit saját kezűleg készítesz el, csinálsz meg az otthonodban, környezetedben, ahelyett, hogy szakembert bíznál meg a feladattal.
Miben támogat az “OK!” program?
Mind az üzletünkben, mind a weboldalunkon szakmai útmutatókkal, újabbnál újabb ötletekkel látunk el.
Az otthoni kraftoláshoz szükséges eszközöket, alapanyagokat “OK!” kedvezménnyel veheted meg. Ehhez nem kell mást tenned, csak jelentkezni az “OK” programba a marketing@norcolor.hu e-mail címen keresztül.
Ha az otthoni kraftolásban elakadsz szakmai segítséget kérhetsz, aki akár házhoz is megy.
